Az első vendéglős beszámoló helyszíne nem is lehet más természetesen, mint a fondü hazája, Svájc. Egy kiadós, tavaszi hegyi túrát követően, egy eldugott hegyi vendéglőben fogyasztottunk el egy hús fondü-t. A vendéglő neve Montagnard, és Montreux közelében a hegyen található.
Az egész napos túra után hat óra előtt értünk a vendéglőbe. Elég éhesek voltunk a kirándulástól, meg lélekben már nagyon rákészültünk a kiadós vacsorára. ezért meglepett, amikor a pincér közölte, hogy sajnos a konyha csak fél héttől működik, addig sajnos várnunk kell. De hamar érkezett a megmentőnk, az enyhén ittas szakács személyében, aki érdeklődve hallgatta beszélgetésünket. Amikor mondtuk, hogy csak fondü-re vágyunk, azonnal ajánlkozott, hogy akkor ő megy, és lő valami húsnak valót! Én is felajánlottam a segítségemet, de óva intett, hogy nem céloz valami jól, vigyázni kell majd, nehogy eltaláljon. Mert akkor aztán emberhúst eszünk ma vacsorára. Aztán még mondott valamit, hogy jó lenne egy fél órát aludnia, de mégis inkább kibillent a konyhába. A pincér biztosított róla, hogy a vacsi rendben lesz.
Ha nem velem történik el sem hinném, mert az egész jelenet nem nagyon illik a svájci precíz életvitelhez. De nekem annál inkább tetszett ez a kis emberi közjáték. Azaz előjáték, hisz a kaja csak most következett.
Kockára vágott marhahús és forró olaj. Alap. Köretnek egy egész sor finomságot hoztak ki, kezdve a szószokkal. Majonéz háromféle ízesítéssel: paprikás, curry, fokhagymás. Száraz fűszernek oregano és fehér bors. A savanyú ízek kedvelőinek vegyes savanyúság, minikukorica, paradicsom. Elsőre furcsa volt a gerezdekre vágott sárgadinnye, de kiválóan passzolt ízében a húshoz. Nekem ez a savanyú tál ízlett legjobban. Alap köretnek pedig kenyeret és hasábkrumplit is hoztak.
A kiszolgálás gyors volt, udvarias. Mivel rajtunk kívül senki sem volt aznap az étteremben, ezért nem került elő a hagyományos havasi kürt. Úgyhogy csak szétszerelve, a sarokba letámasztva tudtuk szemügyre venni. Viszont, hogy azért mégse maradjunk zene nélkül egy ilyen finom vacsora után, még a zongoránál szórakoztattuk magunkat egy egyszerű rock&roll alappal. Végül nagy dícséretek közepette búcsúztunk a pincértől és a keményen másnapos szakácsotól, aki azóta már petang-ot játszott pár helyi arccal az udvaron.
Képgaléria: Húsfondü és az ittas szakács
Fondü ára: 40 chf / fő
Minőség: kiváló, hangulatos faház
Elérhetőség: www.montagnard.ch
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.